A szeleptömítő felület köszörülési módja és a csiszolószerszám anyagszükségletének megfelelő szelep a munkahőmérséklethez és a fő rész anyagválasztásához
A szelep tömítőfelülete kétféle sík és kúpos tömítőfelületre oszlik, amelyeket a szelepgyártás során köszörülni kell. A szeleptömítő felületek kézi csiszolását csak egyszerű csiszolószerszámok segítségével végezzük. A kézi köszörülést általában nedves csiszolással használják, a nedves csiszolás során gyakran vékony csiszolóanyagot adnak hozzá, hogy a csiszolórészecskéket tompítsák a munkafelületről, és folyamatosan új csiszolórészecskéket adnak hozzá a nagyobb csiszolási hatékonyság érdekében. A különösen nagy pontosságot és kidolgozást igénylő felületek tömítésére esetenként préselt homoklemezt használnak száraz csiszoláshoz.
A szerszámanyagokra vonatkozó követelmények
A köszörülési folyamat során két követelmény van a csiszolószerszám anyagára vonatkozóan: az egyik, hogy a csiszolószerszám anyaga könnyen beágyazható legyen a csiszolószemcsékbe; Másodszor, a csiszolószerszám anyagának képesnek kell lennie arra, hogy hosszú ideig megőrizze a csiszolószerszám geometriai alakjának pontosságát.
Annak érdekében, hogy a csiszolószemcsék könnyen beágyazhatók legyenek, a csiszolószerszám anyagának puhábbnak kell lennie, mint a munkadarab anyagának. De nem is túl puha, különben a csiszolóanyag nagyrészt vagy teljesen beágyazódik, és csökkenti vagy elveszíti a vágási hatást; A túl puha óriás anyag pedig gyorsabban kopik a csiszolószerszámot is. Annak érdekében, hogy a csiszolószerszám ne veszítse el geometriai pontosságát a gyors kopás miatt, a csiszolószerszám anyagának jó kopásállóságúnak kell lennie, és egységesnek kell lennie. Az egységes szerkezetű anyagok kopása is egyenletes, ami előnyös a szerszám geometriai pontosságának megőrzéséhez.
A szelep tömítőfelületének csiszolásakor a csiszolószerszám anyagát szürkeöntvény felhasználására használják. A szürkeöntöttvas csiszolószerszám különféle fémanyagok tömítőfelületeinek csiszolására alkalmas, jobb csiszolási minőséget és nagyobb termelékenységet érhet el. A csiszolt öntöttvas, réz és ausztenites rozsdamentes acél tömítőfelülete általában HB120-160 szürkeöntvényből készül. A HB150-190 szürkeöntvényt általában keményötvözet és edzett acél köszörülésének tömítésére használják, az általánosan használt szürkeöntvény pedig a HT150 és HT1200.
Szeleptömítési felület csiszolási módszere
A szelep tömítőfelülete kétféle sík és kúpos tömítőfelületre oszlik, amelyeket a szelepgyártás során köszörülni kell.
A szeleptömítési felület köszörülési módszerének kétféle kézi és mechanikus köszörülése van.
(1) A szelep tömítőfelületének kézi csiszolása
A szeleptömítő felületek kézi csiszolását csak egyszerű csiszolószerszámok segítségével végezzük. A kézi köszörülést általában nedves csiszolással használják, a nedves csiszolás során gyakran vékony csiszolóanyagot adnak hozzá, hogy a csiszolórészecskéket tompítsák a munkafelületről, és folyamatosan új csiszolórészecskéket adnak hozzá a nagyobb csiszolási hatékonyság érdekében. A különösen nagy pontosságot és kidolgozást igénylő felületek tömítésére esetenként préselt homoklemezt használnak száraz csiszoláshoz.
① A szeleptest tömítési síkjának kézi csiszolása. A szeleptest tömítés síkja a szeleptest üregében található, a köszörülés nehézkes. Általában egy tárcsa alakú, négyzet alakú lyukú köszörűszerszámot használnak, amelyet a belső üreg tömítőfelületére helyeznek, majd egy hosszú, négyzetfejű fogantyúval hajtják meg a csiszolókorongot a köszörülési mozgáshoz. A csiszolólapon hengeres kiemelkedés vagy vezetőtömítés található, amely megakadályozza, hogy a csiszolószerszám részben elhagyja a gyűrűtömítő felületet a csiszolási folyamat során, és egyenetlen köszörülést okozzon. A 8-6-5 ábra a tolózár és a gömbszelep szeleptestének kézi köszörülésének diagramját mutatja.
8. ábra Testsík kézi köszörülése 1 6 5
A szelepház tömítősíkja alatti csiszolás előtt a csiszolószerszám munkafelületét kerozinnal vagy benzinnel le kell törölni, a szeleptest tömítőfelületén lévő repülő élt és sorját el kell távolítani, majd bevonni egy réteggel. csiszolóanyag a tömítőfelületen. Dörzsölje be a testüregbe, hogy óvatosan illeszkedjen a tömítőfelületre, majd egy hosszú nyéllel alakítsa ki a mozsártörő lemezt pozitív és negatív irányba
Forduló mozgás. Forgassa el az óramutató járásával megegyezően 180°-kal, az óramutató járásával ellentétes irányban 90°-kal, és így tovább. Általában több mint tízszeres elfordítás után a csiszolóanyagban lévő csiszolószemcsék eltompultak, ezért a csiszolólapot gyakran fel kell emelni, hogy új csiszolóanyagot adjon hozzá.
Az őrlési nyomásnak egyenletesnek kell lennie, és nem lehet túl nagy. A durva kutatási nyomás nagy lehet: a finomkutatásnak kicsinek kell lennie. Ügyelni kell arra, hogy ne alkalmazzon nyomást, és ne tegye le a csiszolószerszámot részben a tömítési síkról. Egy ideig tartó csiszolás után ellenőrizze a munkadarab érdességét. Ekkor kiveheti a mozsártörőt, letörölheti a tömítőfelületet kerozinnal vagy benzinnel, majd óvatosan ráhelyezheti a korong alakú ellenőrző lapos lemezt a tömítőfelületre, és óvatosan kézzel húzhatja. A lapos lemez kivétele után a tömítőfelületen érintkezési nyomok észlelhetők. Ha a gyűrűs tömítés felülete egyenletesen mutatja az érintkezési nyomokat, és a sugárirányú érintkezési szélesség és a tömítőfelület szélességének (vagyis a tömítőfelület és az egybeesés próbalapjának) aránya eléri a megadott értéket a folyamat során, az érdesség mértéke módosítható. minősítettnek tekinthető.
② A kapulap és a szeleptárcsa tömítési síkjának kézi csiszolása. A kapu, a tárcsa és az ülés tömítési síkjai manuálisan csiszolhatóak csiszolólap segítségével. A munka megkezdése előtt a tiszta lemezt egyenletesen bevonják csiszolóanyag réteggel, és a munkadarabot a lemezhez rögzítik, és kézzel egyenes vonalban lehet forgatni és mozgatni, ahogy az a 8-6-6 ábrán, vagy az ábrán látható. 8 mozgás. A csiszolás hatékonysága javítható, mivel a csiszolási mozgás iránya folyamatosan változik, és a csiszolószemcsék az új irányba csiszolnak.
8. ábra 6-6-os kapu tömítőfelületének kézi csiszolása
A csiszolólap egyenetlen kopásának elkerülése érdekében ne mindig a tányér közepén köszörüljön, hanem folyamatosan cserélje az alkatrészeket a lemez felületén, különben a csiszolólap hamar elveszíti síkpontosságát.
A TÁRCSA és A SZELEP üléke száraz ék alakú, a tömítési sík a súly kerületén egyenetlen, a köszörülés a vékony végén legyen (más néven „kis fej”), adjon hozzá valamivel nagyobb nyomást, hogy a gyűrű alakú tömítési sík nyomása egyenletes legyen. , hogy ne okozza a munkadarab ékét Szögváltozás.
A fojtószeleptárcsás köszörülés lyukgyűrűs tárcsacsiszoló szerszámmal használható, a köszörülési mód és a szeleptömítési felület alapvetően megegyezik.
Kúpos tömítőfelület kézi csiszolás. A kúpos tömítőfelület csiszolásához kúpos rúd vagy hüvely használata szükséges. A mozsártörő és a mozsárpersely kúposságának meg kell felelnie a SZELEP ház tömítőfelületének, illetve a tárcsa tömítőfelületének kúposságának. A köszörűrúd kúpján és a csiszolócsap testének csiszolóhüvelyén és a dugón egy sekély spirális horonynak kell lennie a felesleges csiszolóanyag tárolására. A gömbszeleptest csiszolásakor, mivel a tömítőkúp túl rövid és rossz a stabilitása, általában egy vezetőlemezt adnak hozzá a szeleptest karimás ütközőjéhez, hogy a köszörűrúd stabil maradjon. A 8-6-7 ábra a kúpos tömítőfelület kézi csiszolásának vázlatos diagramját mutatja.
8-6-7 ábra Kúpos tömítőfelület kézi csiszolása
A kúpos tömítőfelület csiszolásakor egyenletesen vigyen fel egy réteg csiszolóanyagot a letörölt csiszolószerszámra, enyhén helyezze a munkadarab felületére, majd nyomja meg kézzel a csiszolószerszámot és forgassa el a csiszolószerszámot: 3-4 hét forgás után , a csiszolószerszám kihúzható, hogy a köszörülés előtt megváltozzon a kör alakú helyzet. A csiszolóanyagot gyakran kell hozzáadni a csiszolási folyamat során.
A köszörűcsap test köszörűrúdjának és a csiszolódugó csiszolóperselyének kúposnak kell lennie, különben köszörülés után könnyen szivároghat a kúpos tömítőfelület között.
A szelep tervezésénél és anyagválasztásánál az egyik kulcsfontosságú szempont a szelep üzemi hőmérséklete. A szelep fő anyagának megfelelő üzemi hőmérsékletének szabványosítása érdekében a szelep fő anyagának megfelelő üzemi hőmérsékletét és az ehhez kapcsolódó követelményeket a különböző típusú acélok anyagtulajdonságaiból határozzák meg, és a tervezés, gyártás, ill. a szeleptermékek ellenőrzése. Ezen túlmenően a műszaki irányítás, a gyártásirányítás és az anyagbeszerzés szempontjaiból kiválasztják a legmegfelelőbb rendszerkonfigurációjú szelepanyagot.
1. Áttekintés
A szelep tervezésénél és anyagválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a szelep működési hőmérséklete. A szelep fő anyagának megfelelő üzemi hőmérsékletének szabványosítása érdekében a szelep fő anyagának megfelelő üzemi hőmérsékletét és az ehhez kapcsolódó követelményeket a különböző típusú acélok anyagtulajdonságaiból határozzák meg, és a tervezés, gyártás, ill. a szeleptermékek ellenőrzése. Ezen túlmenően a műszaki irányítás, a gyártásirányítás és az anyagbeszerzés szempontjaiból kiválasztják a legmegfelelőbb rendszerkonfigurációjú szelepanyagot.
2,1 ** hőmérséklet szelep anyaga
** hőmérséklet szelep [-254 (folyékony hidrogén) ~ -101 ℃ (etilén)] a fő anyagnak homlokközpontú köbös rácsos ausztenites rozsdamentes acélt, rézötvözetet vagy alumíniumötvözetet kell választania, alacsony hőmérsékletű mechanikai tulajdonságai hőkezelés után, különösen alacsony hőmérséklet az ütésállóságnak meg kell felelnie a szabvány követelményeinek.
A melegszelepek gyártásához a következő ausztenites rozsdamentes acélok használhatók. ASTM A351 CF8M, CF3M, CF8 és CF3, ASTM A182 F316, F316L, F304 és F304L, ASTM A433 316, 316L, 304, 304L és CF8D (Lanzhou tervezte, gyári szabványú Fa9ctory High Pressure Valve-Fa9ctory High Pressure Valve-Fa9ctory1, Fa9ctory 1). ** A meleg szelep testét, fedelét, kapuját vagy tárcsáját folyékony nitrogénben (-196 ℃) kriogenizálni kell a befejezés előtt.
Feladás időpontja: 2022. augusztus 24
