Szelepnyomás hőmérséklet besorolási szelep elektromos hidraulikus működtető bevezetés
A szelepnyomás-hőmérséklet egy magasabb megengedett üzemi nyomás egy megadott hőmérsékleten, túlnyomásban kifejezve. A hőmérséklet emelkedésével a megengedett üzemi nyomás annál nagyobbra csökken. A nyomás-hőmérséklet névleges adatok képezik a fő alapját a karimák, szelepek és csőszerelvények helyes kiválasztásának különböző üzemi hőmérsékletek és nyomások mellett, valamint a műszaki tervezés és gyártás alapvető paraméterei. Az ASME/ANSI B16.5A-1992 karima nyomás-hőmérséklet besorolásai az American Petroleum Institute, Japanese Petroleum Institute, a French Petroleum Institute és a BS1560 Part II szerint az ASME/ANSI B16.5A-1992 nyomás-hőmérséklet besorolásokkal összhangban vannak megfogalmazva.
Nyomás hőmérséklet minősítés
A szelepnyomás-hőmérséklet egy magasabb megengedett üzemi nyomás egy megadott hőmérsékleten, túlnyomásban kifejezve. A hőmérséklet emelkedésével a megengedett üzemi nyomás annál nagyobbra csökken. A nyomás-hőmérséklet névleges adatok képezik a fő alapját a karimák, szelepek és csőszerelvények helyes kiválasztásának különböző üzemi hőmérsékletek és nyomások mellett, valamint a műszaki tervezés és gyártás alapvető paraméterei.
A nyomás-hőmérséklet besorolása és a különféle anyagokra vonatkozó adatok a 4. fejezetben láthatók. Számos országban dolgoztak ki nyomás-hőmérséklet-besorolási szabványokat a szelepekre, szerelvényekre és karimákra.
I. Amerikai szabványok
Az amerikai szabvány szerint az acélszelepek nyomás-hőmérséklet-besorolása megfelel az ASME/ANSI B16.5A-1992, ASMEB 16.34-1996 szabványnak; Nyomás-hőmérséklet-értékek öntöttvas szelepekhez az ANSI 816.1-1989 szerint} B16.4-1989} ANSI B16.42-1985: Nyomás-hőmérséklet-besorolások bronzszelepekhez az ASME/ANSI B16.15A-1992, ASME B16 előírásai szerint .24-1991.
1) Az ASME/ANSI B16.5A-1992 két karimaméret-sorozatot ír elő angol nyelven és metrikus mértékegységben, és felsorolja a két rendszerre vonatkozó karimanyomás- és hőmérséklet-besorolásokat. A brit egységnyomás-hőmérséklet-besorolás meghatározására szolgáló módszert a szabvány D. függeléke tartalmazza.
Példaként a metrikus mértékegységeket tekintve a különböző anyagok nyomás-hőmérséklet-értékeinek meghatározására szolgáló képlet a következő:
ahol PT a viszonylag nagy megengedett üzemi nyomás (MPa) a megadott hőmérsékleten;
PN – névleges nyomás (MPa);
σ- – Az anyag megengedett feszültsége (MPa) meghatározott hőmérsékleten.
Ahol a 148 érték a szénacél anyag megengedett feszültségértéke szobahőmérsékleten, amelyet referencia feszültségi együtthatónak neveznek.
A képletben szereplő σ értéket az anyag hőmérsékleti jellemzői, az anyag megengedett feszültsége és folyáshatára különböző hőmérsékleteken, valamint a csavarterhelés befolyásolja. A σ S értékét az ASME/ANSI B16.5A-1992 tartalmazza. A szabványban akár 100 féle francia kék anyag szerepel, amelyek hasonló kémiai összetétel és mechanikai tulajdonságok szerint vannak csoportosítva.
Az ASME/ANSI B16.5A-1992 karima nyomás-hőmérséklet besorolásai az American Petroleum Institute, Japanese Petroleum Institute, a French Petroleum Institute és a BS1560 Part II szerint az ASME/ANSI B16.5A-1992 nyomás-hőmérséklet besorolásokkal összhangban vannak megfogalmazva.
2) Az amerikai ANSI B16.42-1985 „gömbgrafitos öntöttvas csőkarimák és karimás szerelvények” szabvány a CL150 és CL300 (PN2.0 és PN5.0mpa) gömbgrafitos öntöttvas karima nyomáshőmérséklet-besorolását adja meg a szabvány függelékében, a formulázási módszert is megadja. A nyomáshőmérséklet osztályának alapelve, felhasználási köre, korlátozásai és eljárásai alapvetően megfelelnek az ASME/ANSIB 16.5A-1992 szabványnak.
3) Az ASME B16.34-1996 tartalmazza az ASME/ANSI B16.5A-1992 karimás szelepekre vonatkozó hőmérsékleti nyomásértékeket. A karimás szelepek nyomás-hőmérséklet-értékei ebben a szabványban az ASME/ANSI B16.5A-1992 megfogalmazási módszerét követik. Ez a szabvány nyomás-hőmérséklet adattáblázatokat sorol fel a karimás és tompahegesztett szabványos osztályú szelepekhez, valamint a tompahegesztett speciális osztályú szelepekhez. A szabványban több mint 100 szelepanyag szerepel, 27 csoportra osztva.
Ii. német szabványok
A német DIN2401-1977 szabvány, II. rész, Megengedett üzemi nyomás csőnyomás-osztályokhoz, Acél- és öntöttvas csőalkatrészek, viszonylag átfogó szabvány a nyomás-hőmérséklet besorolására. Ezek között szerepel a varrat nélküli cső, hegesztett cső, karima, szelep, csőszerelvény és csavar megengedett üzemi nyomása különböző anyagok és hőmérsékleti viszonyok között. Ez a szabvány 6 féle karimás anyagot, 4 féle karimás öntöttvas szelepanyagot, 5 féle öntött acélt, 5 féle kovácsolt acélt tartalmaz, amelyek mindegyike eredeti anyag. Minden acél szénacél és gyengén ötvözött acél, a rozsdamentes acélt nem tartalmazza.
A szabvány egyértelműen előírja, hogy az eredeti anyagoktól eltérő anyagok kiválasztása esetén a megengedett üzemi nyomást a felhasznált anyagok szilárdsági jellemzőjének és az eredeti anyagoknak a szabványban meghatározott szilárdsági értékének aránya szerint kell kiszámítani. szabvány 20 ℃.
A rozsdamentes acél anyagnyomás-hőmérséklet-besorolása esetén az ISO/DIS70651 „acél karima” kiegészítésre kerül. A rozsdamentes acél anyag nyomás-hőmérséklet értékének meghatározására szolgáló képlet a következő:
ahol PT az újonnan meghatározott anyag megengedett üzemi nyomása (MPa) T hőmérsékleten;
PN – névleges nyomás (MPa);
σs- – az anyag folyáshatára T hőmérsékleten, azaz
Szigma, szigma 0,1 0,2 (MPa).
Ahol a 205 érték a Cr18Ni8Mo acél folyáshatára 20 ℃-on, amelyet referencia feszültségi együtthatónak neveznek.
Harmadszor, a volt szovjet szabvány
A korábbi szovjet szabvány TOCT356-1980 „Szelep- és csővezeték-tartozékok névleges nyomás, próbanyomás és üzemi nyomás sorozat”, mindez összhangban van a cMIAC RTAB253-19760 szabványával
Az üzemi nyomás és a névleges nyomás közötti összefüggést a következő képlet fejezi ki:
ahol PT – a meghatározott anyag üzemi nyomása T hőmérsékleten, (MPa);
PN – névleges nyomás (MPa);
σ20 – Az anyag megengedett feszültsége (MPa) 200 ℃-on;
Az anyag megengedett feszültsége σ S – – hőmérsékleten (MPa)
A korábbi szovjet TOCT356-1980 szabványban az anyagok csoportosítva vannak. Ebben a szabványban a viszonylag nagy, 200 ℃ alatti megengedett üzemi nyomást normál hőmérsékletű üzemi nyomásnak tekintik, és megegyezik a névleges nyomással.
Nemzetközi szabványok
Az ISO/DIS7005-1-1992 „Common Pipe Flanges” nemzetközi szabvány az ASME/ANSI B16.5A-1992 amerikai szabvány és a német szabvány névleges nyomásosztályú karimaszabvány kombinációja. Nyomás, ezért a hőmérsékleti besorolási szabványokat az Egyesült Államokban és Németországban két országban egy karimanyomás-hőmérséklet-besorolási szabvány beállítási módszert és a megfelelő ISO/DIS7005-1-1992 PN0,25 névleges nyomást alkalmaznak, például 0,6, 1,0 , 1,6, 2,5, 4,0 MPa egy német karimás rendszer; A PN2,5,10,15,25,42MPa az amerikai karimarendszerhez tartozik. Az egyes rendszerek nyomás-hőmérsékleti szabványa csak az adott rendszer karimaszabványára vonatkozik.
Ötödször, a kínai nemzeti szabványok
A GB/T9124-2000 (A függelék) „Acélcsőkarimák műszaki feltételei” nemzeti szabvány a nyomás- és hőmérséklet-besorolások megfogalmazásának elveire és módszereire hivatkozik a német DIN2401-1977 és az amerikai ASME/ANSI B16.5A-1992 szabványban, valamint Kínában általánosan használt karimaanyagok. Az ISO/DIS7005-1-1992 nemzetközi szabvány szerint két névleges nyomássorra (PNO.25~ 4.0mpa, PN2.0 ~ 42.0mpa) került meghatározásra a karima nyomás-hőmérséklet besorolása.
A szabvány 13 féle karimaanyagot határoz meg 12 névleges nyomásfokozatban, 20-530 ℃ üzemi hőmérséklettel, viszonylag nagy megengedett üzemi nyomással.
Egydugattyúrúdú hidraulikahenger A 2-23. ábra egy dugattyúrúd hidraulikus henger vázlatos diagramját mutatja. Ennek a hidraulikus hengernek csak egy kamrájában van dugattyúrúd. Beépítési módja kétféle hengeres fix és dugattyúrúd rögzített. A lineáris elmozdulás kiadására leggyakrabban hengerrögzítést alkalmaznak. Az egydugattyúrúd hidraulikus henger hatékony munkaterülete rúdüreggel és rúdüreg nélkül nem egyenlő. Ezért amikor a nyomóolaj azonos nyomással és áramlási sebességgel lép be a henger két üregébe, a dugattyú sebessége és tolóereje a két irányban nem egyenlő. Az oszcilláló henger oszcilláló, oda-vissza mozgást tud megvalósítani, lengési szöge kisebb, mint 360°.
A hidraulikus működtető alkalmazása a szabályozószelepben nem olyan jó, mint a pneumatikus és elektromos működtető. Elvileg mindaddig, amíg a pneumatikus hajtómű energiaforrását hidraulikus áramforrásra cserélik, az válhat hidraulikus hajtóművé. A hidraulikus működtető valójában egy hidraulikus henger, amelyet a hidraulikus működtető hidraulikus hengereiben használnak, főleg egy dugattyúrúd hidraulikus hengerben és lengő hidraulikus hengerben.
1 db hidraulikus henger
(1) Egydugattyúrúdú hidraulikahenger A 2-23. ábra az egydugattyúrúdú hidraulikus henger sematikus diagramját mutatja. Ennek a hidraulikus hengernek csak egy kamrájában van dugattyúrúd. Beépítési módja kétféle hengeres fix és dugattyúrúd rögzített. A lineáris elmozdulás kiadására leggyakrabban hengerrögzítést alkalmaznak. Az egydugattyúrúd hidraulikus henger hatékony munkaterülete rúdüreggel és rúdüreg nélkül nem egyenlő. Ezért amikor a nyomóolaj azonos nyomással és áramlási sebességgel lép be a henger két üregébe, a dugattyú sebessége és tolóereje a két irányban nem egyenlő.
2-23 ábra Az egydugattyúrúdú hidraulikus henger sematikus diagramja
A) ha az olajat rúdüreg nélkül adagolják b) ha az olajat rúdüreggel táplálják be c) ha a hidraulikus henger differenciálcsatlakozását végzik
Az 1. 2-23. ábra, az A. ábrán, amikor az olajat rúdüreg nélkül adagoljuk, a sebessége a kimenő erő; a B ábrán, amikor az olajat rúdüreggel tápláljuk, a sebessége a kimenő erő; C a hidraulikus henger differenciálcsatlakozását mutatja, sebessége pedig: a kimenő erő a.
(2) A lengőhenger képes lengő oda-vissza mozgást elérni, lengési szöge kisebb, mint 360°. Az egylapátos és fogasléces típusú, gyakrabban használt oszcilláló hengerek. A fogasléces lengőhenger fogaslécet képez a dugattyúrúdon két dugattyú között. A fogasléc összekapcsolódott a fogaskerékkel, hogy a dugattyúrúd oda-vissza mozgását a kimenő tengely forgására változtassa, amint az a 24. ábrán látható. Egylapátlapos lengőhenger a 2-25A. ábrán látható módon, folyadékra támaszkodik a penge tolásához lemezt a hengerben a lengés eléréséhez. Ebben a lengőhengerben a 2-25b ábrán látható az ingatengelyre ható P középnyomás forgási nyomatéka, értéke pedig a P nyomás és az R távolság szorzata.
Az egész lapátlemez bal oldalán ható középnyomás által keltett vonónyomaték az
A képletben D – a hengertest átmérője (cm);
D – A lengés tengelyének átmérője (cm);
P – bemeneti üzemi nyomás (MPa);
H – Penge szélessége (cm);
Qu – a lengőhenger fordulatánkénti elmozdulása (CM3 / R)
η – lengőhenger mechanikai hatásfoka η=0,8~0,85
Ha a lengőtengely átlagos forgási sebessége N (r/min), akkor a lengőhenger térfogatárama. Qu (l/perc)
2-24. ábra Fogaskerekes és fogasléces lengőhenger
1.1 'egy anya 2,2' egy csavar 3 egy végburkolat 4,4 'egyik végburkolat tömítőgyűrű 5,5' egy rugó/rugós ülék 6,6 'egy fogasléces dugattyú 7 egy héj 8,21 egy alátét 9 egy rugalmas rögzítőgyűrű 10 egy lapos alátét 11.13.17.20.24 — 0 gyűrű 12,25 — végburkolat lapos alátét
Beállító csavar 15 – Dugattyúpersely 16 – Dugattyúvezető gyűrű 18 – Fogaskerék 19 – Alsó csapágy 22 – Felső csapágy
Feladás időpontja: 2022. június 22
