Van-e különbség a WC6 és a WC9 szelep anyaga között, hol a különbség?

Van-e különbség a WC6 és a WC9 szelep anyaga között, hol a különbség?

A szelep fontos paramétere a szelep áramlási tényezője és kavitációs együtthatója, amely általában a fejlett ipari országokban gyártott szelepek adatai között megtalálható, sőt a mintába nyomtatva is megtalálható. Hazánk gyártja a szelep alapvetően nem rendelkezik ezzel a vonatkozású információval, mert ennek a szempontnak az beszerzéséhez szükséges adatok megszerzése a kísérlet elvégzéséhez, hogy elő tudja terjeszteni, ez hazánk és a világ haladó szintje a szeleprés egyik fontos teljesítménye .
A, szelep áramlási együtthatója
A szelep áramlási együtthatója a szelep áramlási kapacitásának mérőszáma, minél nagyobb az áramlási együttható értéke, a folyadék áramlása a szelepen keresztül kisebb nyomásveszteség esetén.
KV érték számítási képlet szerint
ahol: KV — áramlási tényező Q — térfogatáram m3/h δ P — szelep nyomásveszteség barP — folyadék sűrűsége kg/m3
Kettő, szelep kavitációs együtthatója
A kavitációs együttható δ értéke határozza meg, hogy milyen típusú szelepkonstrukciót válasszunk az áramlásszabályozáshoz.
ahol: H1 — nyomás mH2 — különbség a légköri nyomás és a telített gőz nyomása között, amely megfelel az M hőmérsékletnek δ P — az M szelep előtti és utáni nyomáskülönbség
A megengedett δ kavitációs együttható a szelepek eltérő konfigurációja miatt változik. Az ábrán látható módon. Ha a számított kavitációs együttható nagyobb, mint a megengedett kavitációs együttható, az állítás érvényes, és kavitáció nem következik be. Ha a megengedett kavitációs együttható 2,5, akkor:
Ha δ > 2,5, kavitáció nem következik be.
Ha 2,5 > δ > 1,5, enyhe kavitáció lép fel.
Ha δ A δ A szelepek alap- és működési jelleggörbéi nem jelzik, hogy mikor lép fel kavitáció, nem beszélve arról, hogy a működési határt hol éri el. A fenti számításon keresztül egyértelmű. Ezért kavitáció jön létre, mivel a folyadék az áramlási folyamat során a zsugorodó szakaszon keresztül felgyorsul, a folyadék egy része elpárolog, és a keletkező buborékok a szelep utáni nyitott szakaszban kipukkadnak, aminek három megnyilvánulása van:
(1) Zaj
(2) vibráció (az alap és a kapcsolódó szerkezetek súlyos károsodása, ami fáradásos törést eredményez)
(3) Anyagkárosodás (a szeleptest és a cső eróziója)
A fenti számításból nem nehéz belátni, hogy a kavitáció nagymértékben összefügg a szelep utáni H1 nyomással. A H1 növelése nyilvánvalóan megváltoztatja a helyzetet és javítja a módszert:
A. Szerelje be a szelepet alacsony vonalba.
B. Szereljen be egy nyíláslemezt a csőbe a szelep mögött az ellenállás növelése érdekében.
C. A szelep kimenete nyitva van, és közvetlenül felhalmozódik a tartályban, ami megnöveli a buborékok felrobbanásához szükséges helyet és csökkenti a kavitációs eróziót.
A fenti négy szempont átfogó elemzése, a tolózár, a pillangószelep főbb jellemzőinek és paramétereinek listája a könnyű kiválaszthatóság érdekében. A szelep működésében két fontos paraméter játszik fontos szerepet.
Van különbség a WC6 és a WC9 szelep anyaga között? Mi a különbség? A WC6 és a WC9 szelep anyaga: A WC6 és a WC9 egyaránt ötvözött acél, alapvetően azonos mechanikai tulajdonságokkal, azonos szakítószilárdsággal, folyáshatárral és nyúlással szobahőmérsékleten.
Szelep anyaga WC6 és WC9
Mind a WC6, mind a WC9 ötvözött acélok, alapvetően azonos mechanikai tulajdonságokkal és azonos szakítószilárdsággal, folyáshatárral és nyúlással szobahőmérsékleten.
A különbség az ötvözettartalom. A WC6-hoz képest a WC9 több krómot és molibdént tartalmaz, így a mechanikai szilárdsága magas hőmérsékleten jobb. Ezenkívül a WC9 jobban ellenáll a súrlódásnak.